<\/p>\n
<\/p>\n
\u201eAki Tak\u00e1ts k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek l\u00e1gy felsz\u00edn\u00e9hez ny\u00fal, bel\u00fcl kem\u00e9nyet \u00e9rint s biztosan meg\u00e9rzi, hogy magvas k\u00f6lt\u0151vel van dolga.<\/p>\n
Ha ez a mag kibontakozik, ha l\u00edr\u00e1j\u00e1nak n\u00e9mi g\u00e1tl\u00e1sai elmaradnak, igen j\u00f3 k\u00f6lt\u0151 lesz bel\u0151le.\u201d<\/p>\n
\u00cdrta Vass Istv\u00e1n a Nyugat 1938-as els\u0151 sz\u00e1m\u00e1ban az akkor 26 \u00e9ves Tak\u00e1ts Gyula harmadik k\u00f6tet\u00e9r\u0151l \u00edrt recenzi\u00f3j\u00e1ban<\/a>. Meg\u00e1llap\u00edthatjuk igaza volt, \u00e9s \u00edt\u00e9lete, mint minden jobb \u00f6nbeteljes\u00edt\u0151 j\u00f3slat, val\u00f3ra v\u00e1lt. Tak\u00e1ts Gyula megtartotta Vass \u00e1ltal dics\u00e9rt el\u0151nyeit, lenyesegette, m\u00e1r akkor sem sz\u00e1mos hib\u00e1j\u00e1t, \u00faj er\u00e9nyekkel \u00f6tv\u00f6zte \u00e9s h\u00e1la a teremt\u0151nek j\u00f3l gazd\u00e1lkodva az id\u0151vel, val\u00f3ban k\u00fcl\u00f6nleges eszenci\u00e1v\u00e1 \u00e9rlelte.<\/p>\n \u00c9n k\u00f6nnyebb helyzetben vagyok, mint Vass volt annak idej\u00e9n, \u00e9n m\u00e1r az \u00e9rett, a k\u00f6lt\u00e9szetet, kimunk\u00e1lt \u00e9letformak\u00e9nt m\u0171vel\u0151 Tak\u00e1ts Gyul\u00e1t ismertem meg.<\/p>\n Annak idej\u00e9n m\u00e9g az irodalom berkeiben tan\u00e1cstalanul t\u00e9velyg\u0151 ifj\u00fak\u00e9nt a Corso-val szemben l\u00e9v\u0151 k\u00f6nyvesboltban (most st\u00edlusosan bank van a hely\u00e9n) vettem meg az els\u0151 Tak\u00e1ts Gyula k\u00f6tetemet \u00e9ppen 21 forint\u00e9rt. Ez akkoriban egy t\u00edz\u00f3rai \u00e1ra volt \u00e9s \u00e9n di\u00e1kk\u00e9nt a zsebp\u00e9nzemb\u0151l t\u00f6bb k\u00f6nyvet vehettem, mint ma a fels\u0151 s\u00e1vban ad\u00f3z\u00f3 polg\u00e1rk\u00e9nt. (Ez nem a r\u00e9gm\u00falt ir\u00e1nti nosztalgia r\u00e9szemr\u0151l csup\u00e1n jelz\u00e9s, hogy ma az ad\u00f3fizet\u0151k p\u00e9nz\u00e9b\u0151l a teljes magyar irodalom t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra nem jut annyi p\u00e9nz, mint mondjuk, egy j\u00f3 kis \u201eh\u00fazzunk bele\u201d kamp\u00e1nyra.)<\/p>\n A Semmi \u00e1rny\u00e9ka, m\u00e1r a k\u00f6tet c\u00edme is megfogott, azt\u00e1n bel\u00fcl a ciklusok: Vak t\u00e1bl\u00e1k, M\u00e1s t\u00e1vlat; A t\u00fck\u00f6r szavai; A k\u00f6lt\u0151 \u00e9s a sors; Oszd sz\u00e9t titkodat; \u00c9l\u0151 mozaik. Besz\u00e9des c\u00edmek, besz\u00e9des t\u00e9m\u00e1k. M\u00e1r akkor is \u00fagy vettem k\u00f6nyvet, hogy a pr\u00edmsz\u00e1mokkal<\/a> jelzett oldalakat v\u00e9gig olvastam, a 17.-n\u00e9l m\u00e1r tudtam ezt a k\u00f6nyvet meg fogom venni, a 79.-n\u00e9l pedig visszapillantottam az el\u0151z\u0151 versre, \u00e9s onnant\u00f3l Tak\u00e1ts Gyula k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek h\u00edve lettem, s e h\u0171s\u00e9gben kitartottam mostan\u00e1ig, s gondolom, kitartok majd addig, m\u00edg a nekem sz\u00e1nt id\u0151 lepereg. Idem\u00e1solom ezt a verset, de nem elemzem, ezt meghagyom az \u00e9rt\u0151 olvas\u00f3nak.<\/p>\n \u00c9PP CSAK \u00c1TSZALAD<\/p>\n N\u0151 a liliom kardja a v\u00edzen.. .<\/p>\n Hossz\u00fa bimb\u00f3ja l\u00e1ndzsa<\/p>\n \u00e9s sodrott arany\u00e1t<\/p>\n az \u00e1rny\u00e9k sz\u00edv\u00e9be m\u00e1rtja.<\/p>\n Megremeg. . . Leomlik k\u00e9ken\u2026<\/p>\n A cs\u00f6rg\u0151 v\u00edz sikolt!<\/p>\n Az \u00e9ger levelek ajk\u00e1n<\/p>\n erezett hullafolt<\/p>\n s a m\u00e9ly\u00fcl\u0151 v\u00f6lgy\u00f6n ekk\u00e9p<\/p>\n tavasz \u00e9s alkonyat<\/p>\n egyszerre, mint az \u00e9let,<\/p>\n a t\u00fckr\u00f6n \u00e9pp csak \u00e1tszalad.<\/p>\n Most, ha tartan\u00e1m a menetrendet, az j\u00f6nne, hogy mikor ismertem meg, milyen tan\u00e1csokkal l\u00e1tott el, milyen ember volt, de nem ez j\u00f6n.<\/p>\n Mert val\u00f3j\u00e1ban nem tudom mikor ismertem meg szem\u00e9lyesen, nem tudom, mert mire megismertem, m\u00e1r ismertem r\u00e9g. Ritk\u00e1n tal\u00e1lkoztunk \u00e9s mindig valamilyen alkalomb\u00f3l: Fony\u00f3di Helikon (az is csak eml\u00e9k m\u00e1r), Sz\u00e1rsz\u00f3 \u00e1prilis 11-e, vagy valami egy\u00e9b rendezv\u00e9ny. Olyankor t\u00fal sokan kerest\u00e9k a kegyeit, olyanok is gyakran, kik azt se tudt\u00e1k mir\u0151l \u00edr.<\/p>\n A k\u00f6lt\u0151, Tak\u00e1ts Gyula elhagyta f\u00f6ldi porh\u00fcvely\u00e9t, itt hagyott minket, elment, de az \u00e1ltala teremtett vil\u00e1g megmaradt nek\u00fcnk, k\u00f6z\u00f6s kincs\u00fcnk imm\u00e1r.<\/p>\n A pinc\u00e9ben az \u00faj borok a fejt\u00e9sre v\u00e1rnak. A j\u00f3 borok ismer\u0151je \u00e9s kedvel\u0151je Tak\u00e1ts Gyula, m\u00e1r nem k\u00f3stolhatja meg a j\u00f6v\u0151 \u00e9vnek sz\u00e1nt \u00edzeket. \u00c9n is m\u00e9g a tavalyit emelem a f\u00e9ny fel\u00e9, s m\u00edg belekortyolok, egy k\u00f6nnycsepp hull a poh\u00e1rba.<\/p>\n Eg\u00e9szs\u00e9gedre Tak\u00e1ts Gyula.<\/p>\n <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" \u201eAki Tak\u00e1ts k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek l\u00e1gy felsz\u00edn\u00e9hez ny\u00fal, bel\u00fcl kem\u00e9nyet \u00e9rint s biztosan meg\u00e9rzi, hogy magvas k\u00f6lt\u0151vel van dolga. Ha ez a mag kibontakozik, ha l\u00edr\u00e1j\u00e1nak n\u00e9mi g\u00e1tl\u00e1sai elmaradnak, igen j\u00f3 k\u00f6lt\u0151 lesz bel\u0151le.\u201d \u00cdrta Vass Istv\u00e1n a Nyugat 1938-as els\u0151 sz\u00e1m\u00e1ban…<\/p>\n