<\/p>\n
J\u00f3nak lenni k\u00f6nny\u0171. J\u00f3nak lenni neh\u00e9z. Mindk\u00e9t \u00e1ll\u00edt\u00e1s igaz, m\u00e9g akkor is, ha nem tudjuk pontosan megfogalmazni a j\u00f3 defin\u00edci\u00f3j\u00e1t. Valami olyan dolog, ami b\u00e1r mindenkinek egy kicsit m\u00e1st jelent, de k\u00f6zben m\u00e9gis van ebben a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9gben rengeteg egyez\u0151s\u00e9g, a j\u00f3s\u00e1g egyfajta min\u0151s\u00e9g, mely a m\u00e9ly\u00e9re n\u00e9zve ink\u00e1bb \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151, mint pontosan k\u00f6r\u00fcl\u00edrhat\u00f3. Van olyan elgondol\u00e1s is, hogy alapj\u00e1ban mindenki j\u00f3. Lehet, de erre nincs meggy\u0151z\u0151 bizony\u00edt\u00e9k, ez\u00e9rt \u00e9n ink\u00e1bb azt mondom: a j\u00f3s\u00e1g egy megc\u00e9lzand\u00f3 tulajdons\u00e1g, b\u00e1rmit jelentsen is.<\/p>\n
A megszerz\u00e9s \u00fatja az elej\u00e9n kezd\u0151dik, \u00fagy kell tenn\u00fcnk, mintha j\u00f3k lenn\u00e9nk. E tettet\u00e9s alapja az udvariass\u00e1g.<\/p>\n
\u201e<\/em>\u2026ha az udvariass\u00e1g mer<\/em>\u0151<\/em>ben formainak r<\/em>\u00e9<\/em>mlik is, bel<\/em>\u00fc<\/em>l, a mivolt<\/em>\u00e1<\/em>ban maga a tartalom, maga a l<\/em>\u00e9<\/em>nyeg. A j<\/em>\u00f3<\/em> sz<\/em>\u00f3<\/em>, melyet m<\/em>\u00e9<\/em>g nem val<\/em>\u00f3<\/em>s<\/em>\u00ed<\/em>tottak meg, minden sz<\/em>\u0171<\/em>z lehet<\/em>\u0151<\/em>s<\/em>\u00e9<\/em>get mag<\/em>\u00e1<\/em>ba z<\/em>\u00e1<\/em>r, <\/em>\u00e9<\/em>s t<\/em>\u00f6<\/em>bb, mint a j<\/em>\u00f3<\/em> tett, melynek kimenetele k\u00e9tes, hat\u00e1sa vit\u00e1s. \u00c1ltal\u00e1ban a sz\u00f3 mindig t\u00f6bb, mint a tett.\u201d <\/em>\u00cdgy filozof\u00e1lgat Esti Korn\u00e9l Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151 m\u0171v\u00e9ben. Ma eme brili\u00e1ns eszmefuttat\u00e1s ment\u00e9n haladunk. Fentebb m\u00e9g azt is mondja, mivel igaz\u00e1n j\u00f3k \u00fagy sem lehet\u00fcnk, legal\u00e1bb legy\u00fcnk udvariasak.<\/p>\n Nyugodtan vizsg\u00e1lhatjuk a gondolatokat mai tapasztalataink alapj\u00e1n, k\u00e9rem, jelentkezzen, aki m\u00e9g nem tal\u00e1lkozott nyakkend\u0151s, t\u00f6bbdiplom\u00e1s sudribunk\u00f3val! Nem hiszem, hogy sokan lesznek. Persze, miel\u0151tt a t\u00f6bbdiplom\u00e1sok felh\u00f6rd\u00fcln\u00e9nek, jelzem, hogy a t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck nem ilyen, \u00e9s az\u00e9rt a m\u0171velts\u00e9g \u00e9s iskol\u00e1zotts\u00e1g \u00e1ltal\u00e1ban a viselked\u00e9sben \u00e9s a j\u00f3 modorban is megmutatkozik, \u00e1m az\u00e9rt valljuk meg, vannak b\u0151ven kiv\u00e9telek. Ha valaki ilyet l\u00e1t, akkor bizony elgondolkodhat, hogy mit v\u00e1rjon a 8 \u00e1ltal\u00e1nost, mondjuk 3 els\u0151t \u00e9s 5 m\u00e1sodikat v\u00e9gzett polg\u00e1rt\u00e1rsait\u00f3l? Bizony, nem sokat.<\/p>\n Erre a jelens\u00e9gre m\u00e9g r\u00e1er\u0151s\u00edt a hazai bugris m\u00e9dia, ahol teljes\u00edtm\u00e9ny \u00e9s k\u00e9pess\u00e9g n\u00e9lk\u00fcli emberek lehetnek szt\u00e1rok, celebek, valami ismeretlen mechanizmus folyt\u00e1n.<\/p>\n Pedig a j\u00f3 sz\u00f3 nem ker\u00fcl semmibe, \u00e9s mik\u00e9nt Esti Korn\u00e9l mondja, mag\u00e1ban hordozza a val\u00f3di j\u00f3nak a lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t is. A sz\u00f3 t\u00f6bb, mint a tett, ez is \u00e9rdekes felvet\u00e9s, de csak azoknak, akik nem olvasnak bibli\u00e1t, mert J\u00e1nos evang\u00e9liuma \u00edgy kezd\u0151dik: Kezdetben vala az ige\u2026 Igen, \u00e9s Isten mondta: Legyen vil\u00e1goss\u00e1g, s l\u0151n. Furcsa lehet, hogy ezeket most ide\u00edrom, de csup\u00e1n szeretn\u00e9k v\u00e9gighaladni a gondolatmeneten, \u00e9s k\u00f6zben megkeresni azokat az \u00fatjelz\u0151ket, melyeknek nyom\u00e1n kialakulhatott.<\/p>\n Mert bizony a kimondott sz\u00f3 fegyver, ha valakinek mindig rosszat mondunk, vagy ha mi magunk mindig mindent rosszul mondunk, akkor az ige testt\u00e9 l\u0151n, s a rossz megtelepszik az \u00e9let\u00fcnkben.<\/p>\n \u00c1ltal\u00e1ban a j\u00f3 sz\u00f3 sem biztos, hogy r\u00f6gt\u00f6n j\u00f3t hoz, de legal\u00e1bb meghagyja a rem\u00e9nyt, hogy a v\u00e9g\u00e9n minden j\u00f3ra fordul, \u00e9s nem kelt felesleges rossz \u00e9rz\u00e9seket.<\/p>\n \u201eHagyjon m\u00e1r b\u00e9k\u00e9n, h\u00fazzon a pi\u2026ba.\u201d Vagy: \u201eNe haragudjon, most t\u00e9nyleg nem \u00e9rek r\u00e1, majd m\u00e1skor megbesz\u00e9lj\u00fck, k\u00e9rem, engedjen.\u201d Alapjelent\u00e9sben nincs k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, m\u00e9gis \u00f3ri\u00e1si a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g. A m\u00e1sodik v\u00e1ltozatban ott van az Esti \u00e1ltal emlegetett lehets\u00e9ges j\u00f3, hogy tal\u00e1n megfontoljuk a m\u00e1sik \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t, \u00e9s ott van az a lehet\u0151s\u00e9g is, hogy esetleg val\u00f3ban tisztelj\u00fck a m\u00e1sikat, ez is egy opci\u00f3 csup\u00e1n, \u00e1m az els\u0151 v\u00e1ltozat mindkett\u0151t alapb\u00f3l kiz\u00e1rja.<\/p>\n Esti Korn\u00e9l: \u201eTudta, hogy keveset seg\u00edthet\u00fcnk egym\u00e1son, hogy boldogul\u00e1sunk \u00e9rdek\u00e9ben k\u00e9nytelenek vagyunk \u00e1rtani m\u00e1soknak, n\u00e9ha hal\u00e1losan is, hogy a nagy dolgokban majdnem mindig elker\u00fclhetetlen a k\u00f6ny\u00f6rtelens\u00e9g, de \u00e9pp ez\u00e9rt azt a meggy\u0151z\u0151d\u00e9st vallotta, hogy emberiess\u00e9g\u00fcnk, apostolkod\u00e1sunk \u2013 becs\u00fcletesen \u00e9s \u0151szint\u00e9n \u2013 egyed\u00fcl csak a kis dolgokban nyilatkozhat meg, s a figyelem, az eln\u00e9z\u00e9sen \u00e9s megbocs\u00e1t\u00e1son alapul\u00f3 k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s k\u00edm\u00e9let, a tapintat a legt\u00f6bb, a legnagyobb dolog ezen a f\u00f6ld\u00f6n.\u201d<\/em><\/p>\n Sz\u00e9pen \u00e9s lehet\u0151leg a sz\u00e9pr\u0151l besz\u00e9lni, ez ak\u00e1r \u00e9letprogram is lehet, m\u00e9ghozz\u00e1 neh\u00e9z, kih\u00edv\u00e1sokkal teli program, de higgy\u00fck el Kosztol\u00e1nyinak, meg\u00e9ri, \u0151 az \u00e9l\u0151 p\u00e9lda r\u00e1, hiszen \u00edgy majd sz\u00e1z \u00e9v t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l is t\u0151le id\u00e9zek, a sz\u00e9p szavak \u00e9s sz\u00e1nd\u00e9kok mester\u00e9t\u0151l, \u00e9s nem pedig valamely arrog\u00e1ns, az\u00f3ta r\u00e9g elfeledett kort\u00e1rs\u00e1t\u00f3l.<\/p>\n J\u00f3nak lenni neh\u00e9z, udvariasnak lenni se k\u00f6nny\u0171, de tal\u00e1n egy kicsivel k\u00f6nnyebben el\u00e9rhet\u0151, mondhatn\u00e1nk, a felemelked\u00e9shez vezet\u0151 els\u0151 l\u00e9pcs\u0151.<\/p>\n Mi kell m\u00e9g? B\u00e9kess\u00e9g a lelk\u00fcnkben bizonyosan kell, zaklatottan, d\u00fch\u00f6sen m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 vagyunk k\u00e9pesek a j\u00f3ra.<\/p>\n B\u00e9kess\u00e9get hagyok r\u00e1tok, mondta J\u00e9zus a tan\u00edtv\u00e1nyoknak, mert tudta, a b\u00e9ke egy \u00e1ltal\u00e1nosan elfogadott emberi v\u00e1gyat testes\u00edt meg. Az emberek t\u00f6bbs\u00e9ge szeretne b\u00e9kess\u00e9gben \u00e9lni, \u00e1m ez a b\u00e9kess\u00e9g sajnos csak keveseknek adatik meg.<\/p>\n Mi\u00e9rt? \u2013 tehetj\u00fck fel a k\u00e9rd\u00e9st, \u00e1m a v\u00e1lasz, b\u00e1r ugyanarra ir\u00e1nyul l\u00e1tsz\u00f3lag, val\u00f3j\u00e1ban annyif\u00e9le, ah\u00e1nyf\u00e9l\u00e9k vagyunk. Amennyiben alapos vizsg\u00e1latnak vetj\u00fck al\u00e1 a t\u00e9m\u00e1t, arra jutunk, hogy az okok emberenk\u00e9nt v\u00e1ltozhatnak ugyan, \u00e1m mindig valami k\u00fcls\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyben tal\u00e1ljuk meg ezeket az okokat. Pikkel r\u00e1m a f\u0151n\u00f6k, nem volt szerencs\u00e9m, nem \u00e9rt meg a p\u00e1rom, a csal\u00e1dom, a\u2026<\/p>\n Val\u00f3ban? T\u00e9nyleg elhissz\u00fck, hogy a dolgok k\u00edv\u00fclr\u0151l befel\u00e9 v\u00e1ltoznak, hogy amit megtapasztalunk, annak csak elszenved\u0151i vagyunk, de nem kiv\u00e1lt\u00f3i, alak\u00edt\u00f3i? T\u00e9nyleg azt gondoljuk, hogy a b\u00e9ke nem a sz\u00edv\u00fcnkben, hanem valahol messze kezd\u0151dik, \u00e9s nek\u00fcnk az a dolgunk, hogy eljussunk abba a t\u00e1voli j\u00f6v\u0151be, t\u00e9rbe, hogy megkaphassuk?<\/p>\n Lehet ez a l\u00e1tszat, hiszen ha kimegy\u00fcnk a vil\u00e1gb\u00f3l, \u00e9s tal\u00e1lunk egy nyugodt, bar\u00e1ts\u00e1gos helyet, akkor val\u00f3ban megnyugodhatunk egy id\u0151re, vagy ha van m\u00f3dunk ott maradni, tal\u00e1n \u00f6r\u00f6kre. Teh\u00e1t igazolva l\u00e1thatjuk, hogy a b\u00e9ke valahol van. Arra nem gondolunk, hogy hogyan jutottunk oda. H\u00e1t \u00fagy, hogy keresni kezdt\u00fck ezt a b\u00e9k\u00e9t, \u00e9s ezt a megold\u00e1st tal\u00e1ltuk r\u00e1. \u00c1m maga ez a keres\u00e9s benn\u00fcnk kezd\u0151d\u00f6tt, bel\u00fcl v\u00e1gytunk r\u00e1, \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1ltuk, hamis eml\u00e9keink nyom\u00e1ba eredve, megkeresni. Ha pedig megtal\u00e1ltuk, nem is gondolunk r\u00e1, hogy ez a b\u00e9ke benn\u00fcnk kezd\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n Igen, a b\u00e9ke, a saj\u00e1t \u00e9s a t\u00f6bbiek b\u00e9k\u00e9je is csak benn\u00fcnk kezd\u0151dhet. B\u00e9kess\u00e9get hozok nektek, mondta J\u00e9zus. Ezt a b\u00e9k\u00e9t azonban nem \u00fagy hozta, hogy tess\u00e9k, itt van. Hanem \u00fagy, hogy azt mondta, engedj\u00e9tek el a j\u00f6v\u0151r\u0151l val\u00f3 aggodalmaitokat. Legyetek, mint a gyermekek \u00e1rtatlanok, vagyis rombol\u00f3 eml\u00e9k n\u00e9lk\u00fcliek.<\/p>\n Mert b\u00e1r a m\u00falt bizonyos megtanult \u00e9s j\u00f3l haszn\u00e1lhat\u00f3 dolgok eset\u00e9ben fontos lehet, a legt\u00f6bb esetben azonban csak akad\u00e1ly, amely felt\u00e9telez\u00e9sek spir\u00e1lj\u00e1ba tasz\u00edt minket, hogy minden szinte ugyan\u00fagy vagy hasonl\u00f3an megt\u00f6rt\u00e9njen.<\/p>\n Mit tehet\u00fcnk h\u00e1t? Nagyon keveset, ez a kev\u00e9s azonban t\u00f6bb mint elegend\u0151. El\u0151sz\u00f6r is be kell l\u00e1tnunk, hogy a b\u00e9ke benn\u00fcnk kezd\u0151dik, a magunk\u00e9 is, \u00e9s a k\u00f6rnyezet\u00fcnk\u00e9 is. Azt\u00e1n neveltet\u00e9s\u00fcnkt\u0151l, meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00fcnkt\u0151l f\u00fcgg\u0151en kell alkalmaznunk a tan\u00edt\u00e1st. Mert nem mond err\u0151l m\u00e1st sem J\u00e9zus, sem Buddha, sem a j\u00f3ga mesterei, sem a mai modern tan\u00edt\u00f3k. El kell engedni az aggodalmakat a j\u00f6v\u0151r\u0151l, \u00e9s el kell engedni a m\u00faltat.<\/p>\n A b\u00e9ke benn\u00fcnk van. Minden m\u00e1sodpercben, amikor nem gondolunk a j\u00f6v\u0151re, nem r\u00e1g\u00f3dunk a m\u00falton, hanem csak l\u00e9tez\u00fcnk, \u00e1t\u00e9lj\u00fck ezt a b\u00e9k\u00e9t.<\/p>\n Rohan\u00f3 \u00e9let\u00fcnkben, ha nem vagyunk szentek, aszk\u00e9t\u00e1k, j\u00f3gaguruk, akkor egy m\u00f3don k\u00f6zel\u00edthet\u00fcnk ehhez a b\u00e9k\u00e9hez, ha megpr\u00f3b\u00e1ljuk \u00e9lvezni a term\u00e9szet sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t, a zen\u00e9t, a k\u00f6nyveket, a verseket, ha minden pillanatban nyitottak vagyunk a k\u00fcl\u00f6nlegesre, a sz\u00e9pre.<\/p>\n Ezekb\u0151l az ihletett, \u00f6nmaguk\u00e9rt val\u00f3 pillanatokb\u00f3l, amikor m\u00faltunk \u00e9s j\u00f6v\u0151nk elporlad, lelhetj\u00fck meg egy apr\u00f3 pillanatra a b\u00e9k\u00e9t. Amennyiben k\u00e9pesek lesz\u00fcnk sok ilyen pillanatot \u00f6sszegy\u0171jteni, tal\u00e1n egy napon meglelj\u00fck, amit keres\u00fcnk, felfedezz\u00fck, hogy mindig is a mi\u00e9nk volt, \u00e9s csup\u00e1n elfelejtett\u00fck, hogyan lelj\u00fcnk r\u00e1.<\/p>\n Legyen b\u00e9kess\u00e9g k\u00f6zt\u00fcnk \u00e9s benn\u00fcnk mindenkor.<\/p>\n Megtett\u00fck az els\u0151 l\u00e9p\u00e9st, ha t\u00f6rik, ha szakad, pr\u00f3b\u00e1lunk sz\u00e9pen besz\u00e9lni mindenkivel, megtett\u00fck a m\u00e1sodik l\u00e9p\u00e9st, elengedj\u00fck a rossz gondolatokat, \u00e9s keress\u00fck, ha meglelt\u00fck, pr\u00f3b\u00e1ljuk meg\u0151rizni a b\u00e9k\u00e9t.<\/p>\n Ahhoz azonban, hogy mindezeket k\u00f6nnyebben megtehess\u00fck, azonosnak kell lenni magunkkal, minden pillanatban. Ami az \u00f6nmagunkkal val\u00f3 azonoss\u00e1got jelenti, azt az \u00e1llapotot, melyet \u2013 b\u00e1rmilyen egyszer\u0171nek is t\u0171nik els\u0151re \u2013 nagyon neh\u00e9z el\u00e9rni.<\/p>\n Most gondolhatjuk azt, de hiszen egyszer\u0171, mert mindig mi vagyunk magunk, aki vagyunk, teh\u00e1t azonosak vagyunk \u00f6nmagunkkal, \u00e9s ez \u00edgy igaz is, de csak addig a pillanatig, am\u00edg nem k\u00e9nyszer\u00fcl\u00fcnk arra, hogy ezt az azonoss\u00e1got egy szitu\u00e1ci\u00f3ban m\u00e1s emberek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lj\u00fck meg. Mert abban a pillanatban, hogy imm\u00e1r kil\u00e9p\u00fcnk mag\u00e1nyunkb\u00f3l, azonoss\u00e1gunk is eleny\u00e9szik, elveszik a saj\u00e1t magunk \u00e9s m\u00e1sok alkotta el\u0151\u00edt\u00e9letek, prekoncepci\u00f3k forgatag\u00e1ban.<\/p>\n Ennek pedig folyamatosan ki vagyunk t\u00e9ve. Hiszen b\u00e1rhov\u00e1 megy\u00fcnk, b\u00e1rmelyik parkol\u00f3ba \u00e1llunk be, azonnal tal\u00e1lkozunk a t\u00f6bbiekkel, akiknek nem az vagyunk, aki val\u00f3j\u00e1ban, hanem az, aki t\u00fal k\u00f6zel \u00e1llt hozz\u00e1juk, vagy t\u00fal ferd\u00e9n \u00e1llt be. Az vagyunk, aki piros, feh\u00e9r, b\u00e1rmilyen sz\u00edn\u0171 kocsival j\u00f6tt, az vagyunk, aki flancos j\u00e1rg\u00e1nnyal vagy \u00e9ppen \u00f3cska ronccsal \u00e9rkezett.<\/p>\n Az vagyunk, aki j\u00f3l \u00f6lt\u00f6z\u00f6tten vagy slamposan jelent meg egy rendezv\u00e9nyen, aki be tud kapcsol\u00f3dni a t\u00e1rsalg\u00e1sba, vagy az, aki nem. Ek\u00f6zben \u00e1ltal\u00e1ban fel sem mer\u00fcl benn\u00fcnk, hogy vajon val\u00f3ban azok vagyunk-e, akikk\u00e9 a k\u00fcls\u0151s\u00e9geink, megmutatkoz\u00f3 vagy el nem rejtett tulajdons\u00e1gaink tesznek minket, vagy esetleg van valami m\u00e1sok is.<\/p>\n Mik\u00f6zben v\u00e9gigsz\u00e1guldunk az \u00e9let\u00fcnk\u00f6n, csak igen ritk\u00e1n, esetleg soha nem k\u00e9rdez\u00fcnk r\u00e1 arra, hogy val\u00f3ban azok vagyunk-e, akiknek az adott pillanatban a t\u00f6bbiek \u00e9s a magunk szem\u00e9ben l\u00e1tszunk.<\/p>\n Nem keress\u00fck azt az apr\u00f3, v\u00e9kony szeletet, ami a v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6rnyezet, folytonosan \u00e1talakul\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek ellen\u00e9re ugyanaz marad. Mi az, ami nagy \u00f6r\u00f6m vagy nagy b\u00e1nat eset\u00e9n sem v\u00e1ltozik benn\u00fcnk, amib\u0151l minden siker \u00e9s kudarc ut\u00e1n \u00fajra indulunk sz\u00ednlelni, hogy \u00e9ppen mik vagyunk?<\/p>\n Vagyok, aki vagyok, ezt mondd n\u00e9kik! \u2013 sz\u00f3lt a kinyilatkoztat\u00e1s az \u00e9g\u0151 csipkebokorb\u00f3l. Egyszer\u0171nek t\u0171nik, de val\u00f3ban isteninek kell lenni, hogy mi is ezt mondhassuk magunkr\u00f3l.<\/p>\n Azonoss\u00e1g. Egynek lenni, de mivel? Hogyan tudn\u00e1nk ezt meglelni, ha a legfels\u0151bb helyr\u0151l sem kapunk igazi \u00fatmutat\u00e1st? Elolvashatunk ezer k\u00f6nyvet, megcsod\u00e1lhatunk milli\u00f3nyi b\u00f6lcsess\u00e9get, a l\u00e9nyeghez m\u00e9gsem jutunk k\u00f6zelebb, mert mindenki, aki tan\u00edtani pr\u00f3b\u00e1l minket, ugyanebben a malomban \u0151rl\u0151dik. Minden sejt\u00e9s, sejtelem, kinyilatkoztat\u00e1s m\u00f6g\u00f6tt ott b\u00fajik a k\u00e9tely, m\u00e9g akkor is, ha nagyon m\u00e9lyre \u00e1stuk le.<\/p>\n Lenni vagy nem lenni. Azonosnak lenni vagy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zni, id\u0151nk\u00e9nt \u00f6sszek\u00fcl\u00f6nb\u00f6zni \u00f6nmagunkkal.<\/p>\n Nincs v\u00e1lasz, csak k\u00e9rd\u00e9sek vannak, \u00f6r\u00f6kk\u00e9 \u00fajratermel\u0151d\u0151 k\u00e9ts\u00e9gek \u00e9s \u00f6r\u00f6kk\u00e9 \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u0151 hitek vannak. Mert m\u00e9gis meg kell, hogy legyen az a valaki, valahol, aki azonos vel\u00fcnk, akkor is, ha f\u00e9l\u00fcnk, akkor is, ha nevet\u00fcnk, de lehet, nem is lelhet\u00fcnk r\u00e1 el\u0151bb, csak abban az utols\u00f3, m\u00e1shonnan n\u00e9zve els\u0151 pillanatban.<\/p>\n Ki vagyok \u00e9n? Ezt a k\u00e9rd\u00e9st kell feltenn\u00fcnk \u00fajra \u00e9s \u00faja. Mindig ezt kell k\u00e9rdezn\u00fcnk, ha tesz\u00fcnk valamit, ak\u00e1r olyat, ami ut\u00f3lag tetszik, vagy olyat, amit megb\u00e1nunk. Ezt kell k\u00e9rdezn\u00fcnk, ha \u00e9ppen nyugodtan \u00fcld\u00f6g\u00e9l\u00fcnk, \u00e9s el\u0151bb vagy ut\u00f3bb megj\u00f6n a v\u00e1lasz.<\/p>\n Sz\u00e9pen besz\u00e9lni, b\u00e9k\u00e9ben \u00e9lni, \u00e9s tudni, hogy kik vagyunk, csup\u00e1n ennyi kell ahhoz, hogy j\u00f3k lehess\u00fcnk. K\u00e9t sorban le\u00edrhat\u00f3, de megval\u00f3s\u00edtani nem k\u00f6nny\u0171, \u00e9s megtudni, hogy t\u00e9nyleg megval\u00f3s\u00edtottuk-e, m\u00e9g nehezebb, mert senki nincs rajtunk k\u00edv\u00fcl, aki megmondhatn\u00e1 nek\u00fcnk, hogy siker\u00fclt. \u00c1m lehet, hogy magunkban sem b\u00edzhatunk, lehet, hogy minden csup\u00e1n ill\u00fazi\u00f3, a t\u00f6bbiek sz\u00ednlelnek, mik\u00e9nt mi is, \u00e9s nem lehet\u00fcnk biztosak semmiben. J\u00f3k akartunk lenni, most a pokol kapuj\u00e1ban \u00e1llunk.<\/p>\n Err\u0151l sz\u00f3l a k\u00f6vetkez\u0151 fejezet, az elvesz\u0151 rem\u00e9nyekr\u0151l, a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9sr\u0151l.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" J\u00f3nak lenni k\u00f6nny\u0171. J\u00f3nak lenni neh\u00e9z. Mindk\u00e9t \u00e1ll\u00edt\u00e1s igaz, m\u00e9g akkor is, ha nem tudjuk pontosan megfogalmazni a j\u00f3 defin\u00edci\u00f3j\u00e1t. Valami olyan dolog, ami b\u00e1r mindenkinek egy kicsit m\u00e1st jelent, de k\u00f6zben m\u00e9gis van ebben a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9gben rengeteg egyez\u0151s\u00e9g,…<\/p>\n