lábaid korlátjai közt gyalogolok feléd lábaid korlátjai közt igyekszem hozzád de nem talállak bár bal bokád jobb bokád bal térded jobb térded bal combod jobb combod között törtetek előre még sem érkezem meg mégsem érlek el hiába csúszok testedbe…
Képek
képek az éjben valaki tárlatot rajzol fejünkben filmet rendez kalandra hív s reggelig el nem enged csak a hajnal fényollói szabnak új napot álmaink szövetéből
Történet
a mozdonyvezető meghúzta a féket felsikoltottak a kerekek s amikor a csontropogás utolsó akkordja is elhalt csak egy véres rongy kupac maradt a hajdani többet-akarásból a szirénázó mentőautóból kiugró orvos már csak a halál megmásíthatatlan tényét közölte szomorún a…
Pom Pom
papucs orrán pamutbojt mondtam s attól kezdve máris Pom Pom voltam egy bojt amit feltesznek levesznek de azért kedvére van az embereknek most fürdőzök itt a Pom Pom létben tudom azt hogy mit mikor miképpen boldog vagyok mi más is…
Csuék hiába is papolnak
„Aki Takáts költészetének lágy felszínéhez nyúl, belül keményet érint s biztosan megérzi, hogy magvas költővel van dolga. Ha ez a mag kibontakozik, ha lírájának némi gátlásai elmaradnak, igen jó költő lesz belőle.” Írta Vass István a Nyugat 1938-as első számában…
Már egy hete
Már több mint egy hete alig mozdult ki a szobájából. A határidő bénulttá, tette. Agya olyan üres volt, hogy keleti mesterek tanítványaként a legjobb lehetett volna: “Ürítsd ki elmédet…” Nem látott képeket, nem halott hangokat, csak ült a félhomályban,…
