Biztos sokakban felmerül a kérdés, főleg ezekben a nehéz időkben, hogy mivégre mindez. Mi volt a célja a teremtőnek. Már amennyiben hiszünk a Teremtőben, mert ha nem, még bonyolultabb a kérdés.
Tehát gondoljuk el azt a pillanatot, amikor az első ember megérkezik a Marsra, és talál a porban egy sörösdobozt. Mondhatjuk ez lehetetlen, de ha lehetséges volt, hogy ilyen bonyolult lény, mint az ember csak úgy létrejöhessen a természet kísérletezése folytán, akkor miért ne jöhetne létre csak úgy önmagától, egy sokkal egyszerűbbnek tűnő dolog, mint a sörös doboz? Miért lenne észszerűbb, hogy furcsa marslakók várjanak, mint az, hogy egy egyszerű doboz?
Egyszerű doboz? Térjünk most vissza a Teremtőre, aki belevágott ebbe a folyamatba. Szépen felépített mindent, és lőn este és lőn reggel, de a sörös doboz sehol. Érezte ez nem ilyen egyszerű. Megteremtette hát az embert, aki évezredekig vándorolt a pusztában. Vadászott, halászott, jól el volt. Aztán elkezdett állatokat tenyészteni, növényeket termeszteni, falvakat és városokat építeni. Idővel pedig rájött a sörkészítés tudományára és érezte, hogy az jó, és minél többet ivott belőle, annál inkább érezte ezt. Eleinte agyag, vagy kőedényekben tárolta, aztán később hordókba töltötte és ebben igen sokáig meg is rekedt.
Ám a fejlődés nem állt meg, háborúk jöttek, háborúk mentek, birodalmak születtek és enyésztek el, ám a sör maradt. Aztán eljött a pillanat, amikor már kifejlődtek az üvegtermékek gyártásának kellékei és megszületett a sörösüveg. Ez óriási előre lépés volt, hiszen lehetővé tette, hogy bárki tetszőleges mennyiségben, az otthonában is birtokolhasson sört.
Láthatóan ez már jó irány volt, ám mindenki érezte, hogy még ennél is több kell és lőn, megszületett a sörösdoboz, persze nem egyik pillanatról a másikra, hanem a konzervdobozból kifejlődve. A dobozos sörből többet lehetett egyszere szállítani, ha kifogyott belőle a sör nem kellett visszaváltani, csak kicsit összegyűrni és már mehetett is, az emberiség másik nagy találmányára, a szemétdombra.
Gondoljuk végig újra a folyamatot és dicsérjük a teremtőt, aki időt, biológiai kísérletezést nem sajnálva kigondolta, és végig vitte ezt a folyamatot. Most már beláthatjuk, mi a teremtésnek nem célja, csupán az eszköze voltunk. Már tervezik az űrhajókat, még pár évtized és a sörösdoboz biztosan eljut a Marsra.