boldog lehetnék mint oktalan állat vígan nyújthatnám kezem a halálnak befogadhatnám odúmba had időzzön kedvére s legyen velem hűvös reggeleken fáradt estéken álmos éjszakákon hogy érezhessem őt levegőm kifújva én a halált ajtómon beeresztem mert ahol ő bejön ott…
Szerző: 7laci89
Átkozd a reggelt
ezredévek óta az éjszakában mint lángnyelvek táncolnak hajladoznak a végtelent kutató mozdulataink izzunk az éjben mint a föld gyomrában sorsukra váró kövek szent robbanások áradó nedveiben lubickolunk ó megszentelt paráznaság ó éj te örök kerítő átkozzuk együtt a reggel inkvizítor…
Az éj
„Csöndben ne lépj az éjszakába át. Dúlj, fúlj, ha megszakad a napvilág…’’ (Dylan Thomas) kiálts a nap elhagy minket s a dobok hangjai mint eltévedt madarak verdesnek a fák között kiálts hogy egy szikra mégis itt maradjon magvául az…
Egy bulváranalfabéta vallomása
A benzinkúton ismertem meg Claudiát. Akkoriban sokat jártam oda. No, nem mindig tankolni, inkább naponta többször kávézni. Claudia minden reggel ott várt a pultra helyezett újságos állványon. Akkoriban vált a férjétől, és én naponta olvashattam címszavakban, hogyan is állnak…
A Dunánál
a felső rakpart kopott padján ültem tavasz van még nem úszik dinnyehéj régóta már a habok sem fecsegnek csak annyi maradt hogy hallgat a mély hallgat mert tudja zavaros vizéből tiszta bölcsesség nem terem hallgatok én is mit…