Néha, amikor éppen semmi nem jut eszembe, elkezdek bölcsességeket olvasni. Honnan tudom, hogy bölcsességet olvasok? Egyszerű, vagy ki van írva, vagy komoly utalások vannak arra vonatkozóan, hogy amit éppen olvasok, az bizony bölcsesség. Ha másért nem, ezért biztosan megéri az internet előfizetés, ilyen kevésből ilyen nagyon megokosodni, hogy úgy mondjam megbölcsesedni, más módon nem lehetne.
A bölcsesség egyik legbővebben bugyogó forrása a legkedveltebb közösségi oldal. Itt naponta ezrével jelennek meg a világ dolgait sorba rendező gondolatok, fogások, receptek stb. Kinek, ahogy tetszik.
Bármit megtudhatunk a szódabikarbónáról, vagy az emberi lélekről és persze bármi mást is. Ha ügyesen állítjuk be a szűrőket, akkor saját bölcsességünk fog tükröződni a találatokban. Érezhetjük úgy, hogy igazán bölcsek vagyunk már most, mi lesz akkor ezer bölcsesség múlva?
A kérdésre csak egy módon kaphattam választ, igen, jól gondolja a kedves olvasó, nekiláttam és végig rágtam magam ezeregy bölcsességen. Mit mondjak? Az eredmény, hogy ilyen profánul fogalmazzam meg egy komoly szellemi út eredményét, kézzel fogható.
Nem is lehetne másként, hiszen az igazi jó bölcsesség általában valami szép, mit szép, egyenesen gyönyörű háttérre van ráírva, így nyomatékosítva az amúgy is ütős tartalmat.
Összefoglalva: ezeregy bölcsesség után már pontosan tudom, hogy a legjobb, amit tehetek, ha ezeregyesével végig olvasom az összes többi bölcsességet, mint a viccben, Chuck Norris, aki nem nagyon sok fekvőtámaszt tud megcsinálni, hanem mindet.
Igen, mindet, csak ez lehet a cél, tudni, tanulni, bölcsesedni.
Hallgass a szívedre, az mindent tud.
Olvasom az egyik nagyon bölcs mondást és rájövök, teljesen felesleges az összes többi bölcsesség, hiszen a szívem mindent tud, de aki ezt feltette és még több ezer másikat, az nem ért egyet vele? Ha nem, minek tette fel, ha igen, minek tette fel a többit?
Talán, mert bár nincs kiírva, de a sok kedvelésnél, csak a még több kedvelés jobb? Talán a szerkesztő is úgy van, mint Norris és nem valamennyi lájkot akar, hanem mindet?
Lám, lám ezeregy bölcsesség után is csak kérdések, kérdések? A szívemre figyelek, az azt mondja, most kell abbahagyni. Az eszem szerint el se kellett volna kezdeni. Az ám, de hogyan lehet egy ilyen írást befejezni? Úgy gondolom, mifelénk csak dakota bölcsességgel. Íme:
Ha nem tetszik a folyó iránya, költözz át a túlsó partra.