Térdel köztünk a csönd

        Testünk még nedves: Elnyúlva fekszünk, kimerülten. Lecsupaszítottuk magunkat. Szavaink fölösleges sallangok lehetnének csak szerelmünk ünnepén. Nem szólunk hát. Közénk térdel a csönd e hallgatag fiú, közénk térdel a csönd e hallgatag leány, megérinti bokánkat. Ujjai lassan…

Kompok

  Az álmok kompok, úsznak az időn. Jelenből múltba, múltból jövőbe járnak oda vissza. Néha, leginkább hétvégén, amikor semmi nem kényszerít, hogy átszálljak valami reálisabb járműre, időnként ébren is tovább utazom az álom kompokon, ilyenkor bármi megtörténhet, eszembe juthat valami…

MÁRCIUS TIZENÖTÖDIKE

micsoda lelkes lobogószívű nép vagyunk mi ünnepeink mint alsónadrágot cseréljük hatalom helyzet és szükség szerint mert aurórának a hajnalt nevezték kántáltuk s most minek nevezzelek te nép ki a hajnalra várva a szürkület közepén mormolod esküszünk esküszünk de mire a…

Vonalak

halványan fénylő vonalak a szélben vízpermetből rajzolt kottáról olvasom s hagyom hogy megszólaljon fejemben csengjen csikorogjon ropogjon dalom   porból rajzolt vonalak a szélben szemeimmel látom amint áthalad az égi síneken a messzeségben kis állomáson egy tehervonat valaki int neki…

Augusztus

  most búcsút inthetünk a mezítelen combok lassan majd betakaróznak a fedetlen keblek sem soká lógnak már bele kéretlenül az életünkbe   ó fantáziátlan nyár heved múltán agyunkban újra vetkezni kezdenek a lányok s a hűs szellők érdes keze forróvá…

Áldozat

  tedd izzadó tenyered a földre meztelenséged lázadó jelkép tedd izzadó tenyered a földre had kapaszkodjon melledbe a gravitáció árnyékokkal játszik az idő sötétben fényben haladunk tedd izzadó tenyered a földre fagyott szemgolyók a csillagok homlokod forró bélyeg a kövön…