A vonatok átgázolnak életünkön véresre tépi lelkünk a kerék mégis újra s újra a sínre fekszünk és ha már fülünkbe zúg a közelgő tragédia kerékcsattogása nézzük az eget várjuk a holnapot A holnapot amikor kezdődik újra a félelem a…
Városi éj
a házunk előtt nyikorgó fűzfa felzabálja az éjszaka csendjét a holdfénnyel sem hullhat arcomra derű s nyugalom a levelek billegő árnyai hasztalan álmosítanak félek félek e csöndevő magányban sustorog a szél nyikorog a fűzfa holdezüstje sápad arcomon a cselekvéstelenség keresztjét…
A lopott rímek dala
Nos újra költő lettem én meglepetés ugyan de tény balsors e sors tréfa mert nem lett jobb nekem mint ötven éve idelenn nyomor honol e kis hazában éppen úgy élvez ki a költőbe rúg s eképp remél …
Minden változik
Minden változik, miért pont az én lapom maradna változatlan. Kis türelmet kérek lassan minden újra és újjá épül.
Kánaán
Végre elérkeztünk az intellektuális Kánaánba. Magyar földön valószínűleg (bár erről megbízható adataim nincsenek), még soha annyi könyv nem fogyott, mint mostanában. Olvas az ország, örvendezhetnénk s meg is tesszük, mert mi ez, ha nem fényes bizonyítéka annak, hogy magas kultúrával…