a kék tenger felszínén úszó narancshéj oly giccses látomás hogy elfelejtjük a kezet mely odahajította nincs-e igazuk a bezárt szívűeknek kik nem keresnek okot csak élnek élvezik egy szőke nő látványát a mohazöld takarón hallgatják az éterben búgó „I love…
AZ UTOLSÓ KÖNNYCSEPP
A szemedből hulló utolsó könnycsepp fényes gömbjében a szomorúság még egy végsőt sóhajt aztán szótlan kimúlik a konyha szürke kövén A zsebkendő buldózer elsimítja a bánatfolyók holtágait A szem még kissé duzzadt piros de a szem által közvetített kép az…
NINCS TÜKÖR
a lényeget tudni volna jó de így csak bámulhatod a holdat hallgathatod az eső cseppenését s várhatod míg valaki szólít lehunyt szemhéjad mögött kivirágzik a fény hallod már jól a véred dúdolását érzed az idő nem veszett el csak kiköltözött…
NÉZEM AZ ESŐT
az ember néha kinézne a hóra de manapság már csak eső esik és ettől elgondolkodom hogy a félig évszakok a félig napok a félig félmondatok mögött tán már én is csak félig vagyok nézem az esőt gondolok a hóra és…
Szvetnyik Kata kiállítása
>>> kattints
ESTE A SIVATAGBAN
nézz körül micsoda szakadékok micsoda kövek és fénytelen konokság néhány kóró csupán szél susogás itt ültesd el virágaid locsold meg dallal ha tudod reményed vágy marad kemény föld a kiszikkadt lélek tetején nem áll tócsává a dal bármily dús sugárban…
