ülök
s alattam gyűlik
kitalált istenünk
legfőbb tévedése
mit aztán diszkréten
elvisz a víz
felállok
mögöttem
bezárul az ajtó
s a Föld
mindent megemésztő
gyomrába csusszan
egy darabnyi lét
egy eltaszított
bizonyíték
arról hogy éltem
kell még idő
míg megértjük
hogy csak ürülékből
épített grádicson
juthatunk fel
az igazsághoz