Az ember nagyon régóta megszállottan kutatja az anyag és a kozmosz titkait. E közben újabb és újabb elméleteket gyárt, hogy az egyre finomodó mérések és számítások eredményeit megmagyarázza.
Ezeknek a magyarázatoknak, illetve magyarázási kényszereknek a szülötte a sötét anyag. Ez egy olyan anyagfajta, melyet közvetlenül nem érzékelhetünk, nem bocsájt ki semmiféle sugárzást, nem látható, jelenlétére csupán a látható anyagra gyakorolt hatása alapján következtethetünk.
Akár legyinthetnénk is minderre, mondván, ez csupán a tudósok elszaladt fantáziájának a terméke. Legyinthetnénk, de ne tegyük. Mert tudnunk kell, hogy a mi életünkben is jelen van a sötét anyag. Általában jelenlétéről csak közvetve kapunk információt. Valamiért nem kapjuk meg a várt és megígért előléptetést, valamiért egyszer csak nem köszön a szomszéd, valamiért a barátok elkezdenek furcsán viselkedni és így tovább. Most pedig csodálkozzunk egy nagyot, mert míg a fizikusok csak a 20. század elején vetették fel a sötét anyag létét, addig az irodalom már sokkal előbb, a görög drámákban leírta a működését.
Shakespeare igazából nem is drámaíró, hanem fizikus volt. Megszállottan kutatta az intrikák világát, a sötét anyag folytonos jelenlétét az emberi társadalomban.
Pedig igazából nem kellene ennek így lennie, az ember a legmagasabb rendű együttműködési képesség által jutott el oda, ahol ma tart, ám tegyük hozzá, a vívmányok meglétét a sötét anyag árnyékolta olyanná, hogy miközben meghódítottuk a Földet, szépen tönkre is tettük.
Miként is működik a sötét anyag? Gondoljunk csak egy talán mindenki által ismert esetre. Egy ismert emberről elterjesztették, hogy cigány, nem mintha ez bűn lenne, ám vannak társadalmi rétegek, akik szerint bizony az. Na, és kik húztak hasznot ebből? Pont azok, akik egyébként a leghangosabban tiltakoznak mindenféle megkülönböztetés ellen. Azóta kicsit alábbhagyott ez, ám vannak embercsoportok, melyeknek az elméjébe ez örökre beivódott, eszerint ítélik meg, tehet bármit.
Bizony, így működik a sötét anyag, nem látható, ám a hatása nagyon is érzékelhető. Vegyünk egy másik példát, a devizahitelezés ügyét. Igazából én nem gondolom, hogy egy teljesen tudatosan felépített összeesküvés sodorta odáig a dolgokat, ahol ma tartunk. Ám az bizonyos, hogy a sötét szándékok szerencsés, illetve az adósok szempontjából szerencsétlen együttállása okozta a probléma kiszélesedését.
Üzenem innen a tudósoknak a régi bölcsek mondását, amint fent, úgy lent, amint kívül, úgy belül. Nem igazán érdemes az anyag titkai miatt a kozmoszt kutatni és több millió éves fénynyalábok mozgásából próbálni kikövetkeztetni, hogy miként működünk.
Inkább olvassuk költőnek álcázott fizikusunkat, József Attilát:
„Külön világot alkotok magam.
Mert mint baktériumnak csepp is tenger,
Idegen, messzi bolygó minden ember,
Kinek csak álma, vágya, gondja van.”
s így fejezi be:
Ha bolygók és világok mind kihűlnek,
Igazságnak gyújtván hűs fényt, az Űrnek,
Komor bolygóm a legszebben lobog.
Igen, tizenöt szonettben összefoglalva ott van az életünk, a sötét és a fényes energiák által irányított egyszeri és megismételhetetlen létezés, tele magunk teremtette bizonytalansággal, melyen csak a látható anyag és energia erejében való hittel lehetünk úrrá.