reggel mikor a pékhez mentem
az áldott kenyér illata terített
bársonyszőnyeget álmatag lépteimnek
vonultam mint ki méltó
arra mi várja
kenyérre tavaszra dalra
s ki tudja még mire
fanfárok harsonák
tucatnyi tollas kürtös
úgy fútták hogy szinte fájt
beleharsogták a reggel hűvösébe
a füvön megpihenő langyos délutánt
tavasz van nevettek a zsemlék
s szemüvegemre fátyolt vont a gőz
a rádióból épp a hírek szóltak
egy kedves hang azt mondta
megint esett mire kigondoltam
a BUX index folytatta
aztán sorolta a New Yorki híreket
hazafelé megálltam a fenyőknél
a rigók tovább mondták lelkesen
de én megkérdeztem ott a tőzsdén
egy ilyen füttyös banda mint ti
mit érne
csönd lett
vajon mit ér a tavaszi reggel
mit ér a harmat a füvön
jó pénzért fütyültök e szebben
újra kezdték
úgy zajongtak hogy az már fájt
fütyült dalolt harsogott a reggel
s a fűparketten harmatcsepp-alkuszok
srófolták húzták egyre feljebb
jókedvünk indexét a napot