Szerző: 7laci89

A fű

a lenyírt fű szagában semmi nem emlékeztet az elmúlásra de tudom a letarolt fű tövében haldoklik millió apró élet mit tegyek hát hagyjam hogy nőjön a dudva vagy visszaesőként gyilkoljak újra s újra

A hatodik lépcső

  még nem lehetsz fáradt az ég felé sorakozó kövek hátán most indultál el az ég felé a kő s az ég határán csillog a jel emberarcú madarak hullnak az égből ne gondolj iszonyattal a porladó húsra ne állíts sorompókat…

A csömör anatómiája

  a fű a harmat a virágok szétnyíló ajkú forró lihegés a harmat a fű a virágok a teremtés illatai a virágok a fű a harmat sikoltó mámor futnak a fák futnak a fák a fű a virágok a harmat…

2005. április 11.

  mi végre hát kérdezhetjük ismét száz év eltelt könnyed bús semmiség mi végre minden ha nem marad más csak pár leírt sor egy kötetnyi remény hogy a feledni rendelt bú megett settenkedik s velünk tart ismét ki elveszett mert…

Az örök szerelem

  Éppen egy hete kezdtem el újraolvasni a Száz év magányt. Nem jutottam vele sokra még, mert tervem, hogy az egészet a tó partján olvasom végig, az időjárás okán akadályoztatva volt. 70 oldal után jött a hír: az alkotó Márquez…