Úgy látszik, nem csak az élet vagy éppen a történelem ismétli önmagát, hanem a blogírás is. Miként azt is leszögezhetjük immár, hogy nincs új a nap alatt, bármennyire is igyekszünk, hogy legyen, minden csupán valami megtörténtnek a másolata. Ez alól…
Kategória: Próza
Hírtelenül
Végre újra a kertben. Ülök a kedvenc bambusz fotelemben, lábam a tóparti köveken, körülöttem nyíló virágok, és közben azon gondolkodom, hogy vajon jó ötlet volt-e a teljes hírzárlat bevezetése. Már egy hete nem olvastam újságot, nem néztem híradót és a…
A valóság mint lehetőség
„Ó, semmi sem képes valósággá érni, ami nem gyökerezik az emlékezetben, ó, semmit sem ragadhat meg az ember, ami nincs birtokában kezdettől fogva, ifjúsága arcaival beárnyékolva.” Hermann Broch Még mindig a Vergilius halálát olvasom, nem tudom hányadszor, és nem tudom…
Maradék idő
“Így kérte el az apától a lányát. Szerelemnek,szeretetnek, útitárs-nak,múzsának a maradék időre.” /V.I/ Amikor elolvastam kedves ismerősömnek ezt az írását, nagyon megfogott ez a kifejezés, ez a mondat, mely az amúgy remek írásból kiemelve új életre kelt bennem. Maradék…
A kurzor
„Navigare necesse est”, vagyis hajózni muszáj, mondták a latinok. Meg mondták azt is, „Carpe diem!” vagyis ragadd meg a napot, vagy a pillanatot. Ezekre gondoltam, miközben néztem a villogó kurzort. Igen, írni muszáj, és meg kell ragadni a pillanatot.…