A lopott rímek dala

Nos  újra költő lettem én

meglepetés ugyan de tény

balsors

e sors

 

tréfa mert nem lett jobb nekem

mint ötven éve idelenn

nyomor

honol

 

e kis hazában éppen úgy

élvez ki a költőbe rúg

s eképp

remél

 

fásult lelkébe több hitet

pénzt zsebébe s ígéretet

adó

csaló

 

belőle többé nem lehet

mert változik a rendelet

megint

s megint

 

türelmetlen te itt ne légy

e kibontakozás kemény

játék

s tán még

 

ki tudja hány tíz év után

sem lesz igazi Kánaán

te élsz

s remélsz

 

hogy jön valaki bekopog

megkövet és arról motyog

jön még

oly év

 

mikor majd szól hogy rímeid

elkezdheted faragni itt

ám jobb

az most

 

ha nekilátsz és dolgozol

s nem címet rímet foltozol

e kor

nem oly

 

idő amikor van helye

figyelni hogy tollad hegye

miként

vetél