Most kéne valami
lelkesítő mondtad
s én mint piros pontra
vágyó kis diák
Írni kezdtem buzgón
ezt a fél dalt
ezt a fél hiányt
Mert hiányzik mind
ki nem lát szemétől
ki a hazugság
hályognak örül
S mind hiányzik
ki tudva tudja bár
de nem akar
gyermekének mást örökül
Hiányzik mind
ki gyáván meghúzódva
elrejtőzik
az igazság elől
S az is hiányzik
aki fél kenyérért
látni vágyja míg
minden összedől
Nélkülük győzhetünk bár
még sem lesz nekünk
csupán egy fél hazánk
előre hát mind aki érti
hogy fél igazság
fél düh fél öröm
kevés az egészhez
s nem lehetsz belül
egy fél körön
a másik fele nélkül
örökre
kint maradsz
s hiába az ész
ha szíved nem érti
e gondolat csupán
leírt malaszt
Gondolj a P-re
mily tökéletlen
végtelen
összevissza szám
mégis segít
hogy megszülessen
egy képletből
a gömbölyű világ
Így vagyunk mi is
összevissza népek
sokan sokfélék
de kell legyen
valahol egy képlet
melyet leírva két feléből
összeáll újra
a végtelen
A végtelen erő
melyből megérti mind
aki eddig ellenállt
hogy nem véletlen
s nem ingyen kaptunk
pont itt egy ilyen szép hazát
2004.04.11.