Ha szobrok árnyékában rátalálsz

Fejed el ne fordítsd inkább csodáld

És próbáld egy percre megérteni

Életed eldobált szépségeit

 

Nézd a kifosztott kis konzervdoboz

Mélyén egy hangya elszántan motoz

Arrább egy csikk úgy tesz mintha égne

Lágy rúzsos csóktól pirul a vége

 

Ni csak amott egy elhasznált kabát

Rózsaszín benne nem kívánt babák

Emitt éppen csak taknyos zsebkendő

 

Ott sörös üveg és hypós flakon

Borotvapenge letakart halom

Belelépsz puff ember vagy esendő