Néha, amikor éppen semmi nem jut eszembe, elkezdek bölcsességeket olvasni. Honnan tudom, hogy bölcsességet olvasok? Egyszerű, vagy ki van írva, vagy komoly utalások vannak arra vonatkozóan, hogy amit éppen olvasok, az bizony bölcsesség. Ha másért nem, ezért biztosan megéri az…
Utak, életek
A minap összefutottam az egyik ismerősömmel. Kérdezem, hogy vagy. – Nem valami jól. – mondja. – Mi a baj? – Kizökkentem, nem találom az utamat. – Mit nem találsz? -Az utamat. Meg kell találnom a saját utamat. –…
Időtlen érzékelés
A tóparton ülök ismét és élvezem, amint a bambusz szék szalagra függesztett hengerei mint egy külső gerinc hátamat támasztják. Itt most nincs jövő, nincs múlt, csak a most van, a tóban éppen egy hal farka csobban, a vízesésből iszik egy…
Mondatok a kertből – 3. rész
Néha kicsit eltévedek. Ezt történt legutóbb is, nem mintha ma másként gondolnám a múlt héten leírtakat, inkább az a helyzet, hogy fölöslegesnek érzem. Magamfajta embernek a közéletre úgysincs kihatása, ahhoz, hogy legyen, olyanná kellene változni, mint azok, akiket időnként…
Relativitás, avagy az értelmezés peremén
Semmi nem az, aminek látszik, illetve semmi nem látszik annak, ami. Egy ideje, illetve utolsó filmélményem óta ezen gondolkodom. Nem túl gyakran, de azért néha előfordul, hogy levezetésnek megnézek egy esti filmet, illetve elkezdek nézni valamit. A gyakoribb eset az,…
A jelölt
Prologus: Ismét a kertben, mint nyári vasárnap délelőttökön mindig. Tó, bambuszszék, ír kávé, távoli harangszó, vízcsobogás. Túltöltött idill. Most írnom kellene, de miről és minek? Keresek inkább valamit a régebbi írásaim közül és olvasok kicsit valamelyik kedvencemtől. Nem rég…
