Szerző: 7laci89

Áradat

a kék tenger felszínén úszó narancshéj oly giccses látomás hogy elfelejtjük a kezet mely odahajította nincs-e igazuk a bezárt szívűeknek kik nem keresnek okot csak élnek élvezik egy szőke nő látványát a mohazöld takarón hallgatják az éterben búgó „I love…

AZ UTOLSÓ KÖNNYCSEPP

A szemedből hulló utolsó könnycsepp fényes gömbjében a szomorúság még egy végsőt sóhajt aztán szótlan kimúlik a konyha szürke kövén A zsebkendő buldózer elsimítja a bánatfolyók holtágait A szem még kissé duzzadt piros de a szem által közvetített kép az…

NINCS TÜKÖR

a lényeget tudni volna jó de így csak bámulhatod a holdat hallgathatod az eső cseppenését s várhatod míg valaki szólít lehunyt szemhéjad mögött kivirágzik a fény hallod már jól a véred dúdolását érzed az idő nem veszett el csak kiköltözött…

NÉZEM AZ ESŐT

az ember néha kinézne a hóra de manapság már csak eső esik és ettől elgondolkodom hogy a félig évszakok a félig napok a félig félmondatok mögött tán már én is csak félig vagyok nézem az esőt gondolok a hóra és…