Kategória: Áprilistól Áprilisig

Ez maradt

Az álmaimat egy füzetbe írom Egyedül vagyok ez jó nekem Néha sírok mi mást tehetnék De az álmaimat azt kedvelem Nem baj ha nem jók vagy nagyon rosszak Lehetnek akár szörnyűek De az enyémek belőlük élek Minden éjszakám vad liget…

Megírom azt

  a cukrom kicsit magasabb mint kéne ezen kellene túllépni végre de nem lehet mert a tényekbe fagyva hiába várok egy új tavaszra az tudom már soha nem jön el   itt vagyok még bennem sok tettrekészség s az évek…

Magányos reggeleken

  magányos reggeleken valami újra várok valami jelre de csak egy álom csak egy elfogyó remény ami még éltet ma nem esik de a szeptemberi nap nem ígér már csupán pár jó órát rohamosan fogy már a fény s jön…

Kéktoll belecsap a lecsóba

  Kéktoll kedvenc hokedlijén ülve arra gondolt ő nem egy átlag ürge ő benne ott van egy látható tehetség s kinyilvánításához megvan a merészség   Fölállt hát a hokedlit odahagyta igen a spiritusz ez mindennek a magva tollat ragadott hát…

A Dunánál

  a felső rakpart kopott padján ültem tavasz van még nem úszik dinnyehéj régóta már a habok sem fecsegnek csak annyi maradt  hogy hallgat a mély   hallgat mert tudja zavaros vizéből tiszta bölcsesség nem terem hallgatok én is mit…