hagyd magára a levegőt had mossa véredet hagyd magára a levegőt s a szíved csendjére figyelj a bordák sötét börtönében vergődő dobbanás te vagy figyeld ezt a lüktető csendet a dobbanások közt megbúvó félelmetes hiányt figyeld ezt a csendet…
Kategória: Vers
Még él
a jóisten hosszú ideje már fehér motorbiciklin jár közöttünk s rendszeresen megbocsát áldást oszt a rendőrnek ki nem sejtve kilétét minduntalan megbírságolja s még élvezi is amint a nagyszakállú huligán motorossal lámpát szereltet féket igazíttat az úristen fogyó folyószámláján merengve…
A takarítónő
A vödör fülének apró zörrenése a szobában robbanat. A takarítónő köszönéstelen arccal piruló sóbálvány. Szemben két férfikéz-melltartóba öltözött dúskebel felett csinipofiból szilárdult döbbenet. Mellette férfiarc némán. Száj szólni nincs miért. Melltartó férfikéz mélybe hull, nő sikolt, ölbe görcs.…
Gyűrűk
a kút felett csak a sikoltás maradt meg a csobbanás gyűrűi emlékké simultak bemegyünk a házba a falakon az ablakokban a tükörben árnyék egy arc melyet nem tudunk felidézni az asztalon tárgyak toll…
Pazarlás
Egy kannibál értesülvén a délszláv eseményekről csak ennyit mondott: -Mennyi embert megölnek, és nem eszik meg! Micsoda pazarlás!