a jóisten hosszú ideje már
fehér motorbiciklin jár közöttünk
s rendszeresen megbocsát áldást oszt
a rendőrnek ki nem sejtve kilétét
minduntalan megbírságolja
s még élvezi is amint a nagyszakállú
huligán motorossal lámpát szereltet
féket igazíttat
az úristen fogyó folyószámláján merengve
szüntelen arra gondol neki
szeretnie kell ezt az undok alakot
éppen úgy mint azt a kalapos kövéret
aki múltkor a boltban ordítva
követelte álljon a sor végére
s szeretnie kell azt az egyenruhás
mohamedánt is aki miatt
a benzin ára lassan a lakásáig kúszik
szeretnie kell bár az ő motorját
sem a sóhaj hajtja
az úristen nehéz helyzetben van
mert hiába túlórázik osztja a megbocsátást
a szeretetet dupla órabérért este nyolcig
a számlák és csekkek egyre kifizethetetlenebbül
sorakoznak a kredencfiókban
most azon gondolkodik éppen
hogy a fehér motort rózsaszín biciklire
cseréli mert jön a karácsony
s neki mint tavaly most is
mindenhová vinnie kell
egy kis békét s bizodalmat
a lekonyuló fejeknek
hogy bár kissé szűkösen éhesen
még él az Úr