hogy hány ezer úton
indultam el
s hány ezerszer nem
értem célba
legenda már rege
melyet esténként
magamnak mesélek
ha volna százezer
újrakezdés
ha volna a halálnál
könnyedebb radír
az igaz útra
tán még rátalálnék
de az esték egyre
rövidebbek
minden nap korábban
köszönt rám az éj
s a hajnal
csupán távoli emlék
lesz egy nap
mikor nem ébredek fel
lesz egy nap
mikor minden véget ér
de addig mesélem
dúdolom magamnak
bolyongásaimról
a végtelen mesét