A hűség általában, illetve ne legyünk naivak, mondjuk inkább így, időnként, véletlenül elnyeri jutalmát. Most kitartó olvasóim egy ilyen véletlennek lehetnek haszonélvezői. Megkaphatják ugyanis a valódi tanítást, szlengül fogalmazva a tutit, mellyel aztán élhetnek, ha akarnak. Persze nem fognak, de ez már nem az én bajom.

Nagy keletje van manapság a bölcsességeknek, az életvezetési tanácsoknak. Ezeket osztogathatják pszichológusok, írók, coach-ok, akár még guruk is, meg életmód-tanácsadók stb.

Mondjuk, egyet kiragadva, de tényleg csak a példa kedvéért és nem felmagasztalásból vagy lekicsinylésből, tehát vegyük Müller Pétert. Nevezett úr könyvek tucatjaiban osztja meg nézeteit az élet nagy és kis dolgairól, ezekből a többség csupán idézeteket lát, leginkább a facebookon.

Amennyiben fogékony az ilyesmire, akkor lájkolja, ha kedves ismerőse osztotta meg, akkor ő is megosztja. A bölcsesség általában valami ezer vagy több éve ismert dolog, melyet a szerző csupán mai nyelvezetre fordít, vagy egyesít más környezetből származó hasonló gondolatokkal.

Ilyenkor kellene nagyon a sors keze, hogy hirtelen elmenjen az áram és a net, s az illető ott maradjon pár percre a lájkolt gondolattal. Ám általában nem történik ilyen, és már jöhet is a vicces vagy nagyon cuki kisbaba, esetleg kiskutya, Müller Péter pedig mehet a post levesbe, melyből csak a nagy virtuális kanál kavarása után merülhet fel újra.

Ebből az egészből annyi a tanulság, hogy a ma emberének a Bhagavad Gita, Buddha tanításai, a Biblia, Lao Ce intelmei, de Még Müller Péter könyvei is túl hosszúak. Ő a megoldást szeretné a bajaira, de mindjárt. Gondoljunk egy másik témában az öt perces gyakorlatokra, csak napi öt perc és feszes lesz a hasad, a feneked stb., aztán persze csodálkoznak, ha mégsem.

Tehát rövid tanítás kell. Ezért furcsa, hogy nem kering mai világunkban Hermész Triszmegisztosz Tabula Smaragdina-ja, pedig az rövid és velős, esetleg a Delphoi jósda intelmei.

Nem népszerűek, mert olyasmit állítanak, amit a ma embere sem szeret. A személyes felelősségvállalás fontosságát. Ismerd meg önmagad, és tudd, ami fent van, az van lent is, ami benned van, az van kívül is. Arra tanít, hogy tapasztalataid, de legfőképpen megélésüknek módja, rajtad múlik, ha tetszik ez neked, ha nem, ha hiszed, ha nem.

Önmagunkkal jóban lenni, ám nem feledni, hogy minden tapasztalatunk, a rosszak is belőlünk fakadnak, ezt tudomásul kell venni, ám azt sem szabad elfelejteni, hogy miközben folyamatosan dolgoznunk kell magunkon, közben meg is kell bocsájtani magunknak a tévedéseinket.

Minden felismert tévedés egy új lépcső, minden megbocsájtott tévedés egy új esély.

Nincs öt perced magadra, dehogy nincs, hiszen mindig együtt vagy magaddal, s ha már így van, használd ki ezt a folyamatos együttlétet jól. Tedd meg, amit mások nem tehetnek meg helyetted, se Müller Péter, se Coelho, se Oravecz Nóra, se senki más. Mindig légy jelen, legyél tanúja önmagadnak, az nem csak rajtad múlik, mit töltöttél a pohárba, ám azért, hogy mit iszol ki belőle, csak te vagy felelős.

Nagyon felkapott dolog manapság, hogy nyílt levelet írogatnak különböző problémák okán politikusoknak, közéleti szereplőknek. Olyan ez, mint a bölcsességek olvasása, mástól várni a csodát, a megoldást.

Pedig a kudarcaid csak a te kudarcaid, miként az eredményeid is csak a tieid.
Gyomlálj magadban, irtsd ki, ami nem kell, tudd, mi a könnyű és mi a nehéz, és tudd azt is, melyik miért az neked, ami.

Ez hát a tanítás, a fügefa, mely alá leheveredve, elfogadhatod magadat és a világot, s beláthatod, ami benned van, csak azt tapasztalhatod meg a külvilágból, s hogy a rossz tapasztalatok, ha nem nézel szembe azzal, ami magadban létre hozta őket, újra megismétlődnek.

Most pedig kapcsold ki a gépet, amit kerestél, megtaláltad, kezedben a kulcs, hogy magaddal szemben többé ne vétkezzél.