Búcsú a fegyverektől

Avagy nem lövöldözök tovább a buborékokra

Alapvetően optimista vagyok. Azt hiszem, hogy az emberek többsége képes a józan belátásra, és képes a szép szót, ha megfogadni nem is, de legalább megfontolni.

Be kell látnom ez nem biztos, hogy így van. Két éve kezdtem egy kísérletbe az interneten, mely arról szólt volna, hogy megpróbálok, azokban a bizonyos vélemény buborékokban élő emberekkel, szót érteni. Maga a kísérlet kimondhatom, csúfos kudarcba fulladt, de úgy gondolom még sem volt hiábavaló. Megerősített egy csomó dologban, és kaptam még néhány kiegészítést hozzá.

Alapvetésnek annyi, hogy nem gondoltam volna, hogy egyszer megingok abban a hitemben, miszerint az emberiség egy homogén faj. Már tudom, hogy bizonyosan nem az, ha csak az internetre gondolunk ez már bizonyítva is van, hiszen nem gondolom, hogy egy fajhoz tartozhatnak azok, akik ezt a rendszert létrehozták, a szoftverekkel, és a kapcsolódó hardverekkel együtt, azokkal aki ezt használják, legalábbis a kilencven százalékukkal biztosan nem.

Nem akarok túl hosszú lenni annyit ez az egész nem ér, maradjunk hát az úgy nevezett vélemény buborékoknál, melyeket a kamu weboldalak vidáman kihasználnak. Pedig ezeknek a kamu oldalaknak a többsége annyira gagyi írásmóddal adja elő a hazugságot, hogy már az is figyelemfelkeltő lehetne, de nem az, sőt. Ebben a két évben megszámlálhatatlanul sokszor próbálkoztam egy egy megosztott hírhez odaírni, hogy az egy kamu oldal, kamu híre, általában az esetek 99,995%-ban azt kaptam vissza, ha ellenzékinek szóltam, hogy fidess, orsós hívő, stb., ha fideszesnek akkor meg libsi, komcsilibsi, stb. Magyarán lehet, hogy a szó veszélyes fegyver, de a vélemény buborékot még megkarcolni is esélytelen.

Az internet egyik legrosszabb következménye az, hogy elmosódnak a határok. Régebben azért mindenki tudta a helyét, a tanár, tanár volt, az orvos orvos, a kőműves kőműves, az akadémikus meg akadémikus. Mára azonban minden megváltozott, a kőműves simán érteni véli a pedagógia rejtélyeit, miként a bölcsész remekül ért legalábbis szavak szintjén az építőiparhoz, az orvosláshoz pedig mindenki ért, kivéve persze az orvosokat, és ma már nem létezik olyan dokkmunkás, aki, ha ellenzéki oldalakat olvas, ne aggódna az akadémiáért. Bárki idéz egy neki tetsző TGM sort anélkül, hogy valaha egyetlen írását elolvasta volna. A többség készpénznek vesz olyan idézeteket, melyeket az idézett soha nem mondott. Szóval a funkcionális analfabetizmus egy magasabb szintje látszik megmutatkozni, míg ezt a kutatások régebben 25%-ra tették, az internet bizonyítja, hogy ez az arány sokkal magasabb.

Letészem hát a fegyvert, nyugodjék, tőlem ne várjon senki többé segítő szándékú felvilágosítást. Ami elromlott azt még meg lehet talán javítani, de valaminek a természetes tulajdonságát megváltoztatni nem lehet. Nem gondolom, hogy ez baj lenne, csupán azt, hogy szembesülni vele kissé kellemetlen.

Most kellene valamilyen következtetéssel előállnom, de nem gondolom, hogy szükség lenne rá. A nagy nukuiku sejtés, bonyolult képletek nélkül, mondhatni önmagától bebizonyosodott.