a vágyak mint soha
ki nem feszülő
petyhüdt vitorlák
várnak a szélre
várnak az ébredése
de mint az üvegbe
épített gyufa hajóknak
úgy az elvárások
és régi sérelmek
Faraday kalitkájába
zárt képzelgéseknek
sincs esélyük valódi
ösztönző energiákra
állni a kalitka belsejében
és nézni a kint kavargó
szeleket akár jó is lehet
ami nem érint meg
az nem is simogat
de meg sem üthet
régi megszokott szenvedéseid
eltorlaszolják az újak útját
biztonságban vagy
csak a saját hóhéraid
gyötörnek
petyhüdt vitorlák
elszabotált szelek
vágyak nélkül is
elmerülhetsz a várakozásban