a szavak nem árthatnak
a csöndnek
mert a csönd jelen van mindenütt
s tudja hogy minden hang
minden zaj csak időleges
ott van a lelkekben
s a falakba zártan
ott van az éjben
ott a napsugárban
s ha szétszakítják
dobhártyád a hangok
tekints mögéjük
és a csöndet hallod
figyelj ha üvöltve
elfut egy vonat
nyomában mindig
a csend szalad
ha már kimondtam
azt hogy szeretlek
a sóhaj is elszáll
csak a csend marad meg
a lehunyt szemhéjak
mögötti égen
is ott vár a csönd
a sűrű sötétben
fogd meg hát
s ha már kezedben tartod
eljönnek akkor újra a hangok