ó éj villanykapcsolók felé tapogatózó kezeddel kattintsd elő nekünk a csöndet fúj a szél teszi a dolgát fel-felbúg a vízvezeték kattanás reccsenés sem állíthatja meg növekedését mert minden nesz minden moccanás után a csönd izmai…
Értelmetlen változatok
Az isten a molekulák mélyén az elektron pályák mögött a magok magjában rejtőzik egy akarat szavak fogantak tőle templomtornyok hadak a molekulák mélyén a csillagok mögött mormol dünnyög imádkozik s valakihez könyörög …
Térdel köztünk a csönd
Testünk még nedves: Elnyúlva fekszünk, kimerülten. Lecsupaszítottuk magunkat. Szavaink fölösleges sallangok lehetnének csak szerelmünk ünnepén. Nem szólunk hát. Közénk térdel a csönd e hallgatag fiú, közénk térdel a csönd e hallgatag leány, megérinti bokánkat. Ujjai lassan…
Kompok
Az álmok kompok, úsznak az időn. Jelenből múltba, múltból jövőbe járnak oda vissza. Néha, leginkább hétvégén, amikor semmi nem kényszerít, hogy átszálljak valami reálisabb járműre, időnként ébren is tovább utazom az álom kompokon, ilyenkor bármi megtörténhet, eszembe juthat valami…
MÁRCIUS TIZENÖTÖDIKE
micsoda lelkes lobogószívű nép vagyunk mi ünnepeink mint alsónadrágot cseréljük hatalom helyzet és szükség szerint mert aurórának a hajnalt nevezték kántáltuk s most minek nevezzelek te nép ki a hajnalra várva a szürkület közepén mormolod esküszünk esküszünk de mire a…
Vonalak
halványan fénylő vonalak a szélben vízpermetből rajzolt kottáról olvasom s hagyom hogy megszólaljon fejemben csengjen csikorogjon ropogjon dalom porból rajzolt vonalak a szélben szemeimmel látom amint áthalad az égi síneken a messzeségben kis állomáson egy tehervonat valaki int neki…