tedd izzadó tenyered a földre meztelenséged lázadó jelkép tedd izzadó tenyered a földre had kapaszkodjon melledbe a gravitáció árnyékokkal játszik az idő sötétben fényben haladunk tedd izzadó tenyered a földre fagyott szemgolyók a csillagok homlokod forró bélyeg a kövön…
19. fejezet A kert
Most már fejezzétek be a vigadozást. mondta Yusu a többieknek. – Felmegyünk az olajpréselők kertjébe és imádkozni fogunk. Nem értem kell, hogy imádkozzatok, hanem magatokért. Azért, hogy legyen erőtök élni nélkülem is, mert én már nem sokáig leszek itt. Atyám,…
Nyugodtan
nyugodtan nyisd ki a szemed sötét van még az éj sem figyelhet csókjainkra lelkünkben féktelen szabadság s testünkben a megolvadt vágyak idegen szívek felé ömlenek
Nyár
az álom öntőformáját szorgos rézkalapácsával lebontja rólam a vekker újra öntött arcom árnyékai reménnyé olvadnak a reggeli fényben kilépek a nyárba a tegnapi sebek borogatása még ott van az ébredő füvön elindulok lábam a pedálon repked mint leány-szobában léha álom…
Titkok nélkül
elfogytak testedről a titkok izgatott kezem nedves szám nincs amit keressen hold fényétől szürke dűnék lejtenek a semmibe hová lett a varázslat hová a barnák fehérek feketék sokféle változása s a meztelen hús a hívogató mályva honnan e kétség…
Várlak
a csönd mint egy unatkozó virág hullatja percszirmait várlak várom ujjaid tétovának tűnő céltudatos menetelését bőrömön a háztetőről az olvadó hó megroskadt darabjai hullnak a mélybe várlak várom nyelved csápjának izgatott tapogatózását fülemben és tudom nem érkezel meg amikor ujjad…