a felső rakpart kopott padján ültem tavasz van még nem úszik dinnyehéj régóta már a habok sem fecsegnek csak annyi maradt hogy hallgat a mély hallgat mert tudja zavaros vizéből tiszta bölcsesség nem terem hallgatok én is mit…
Kategória: Vers
Elmegyek
lassan kétezer éve már hogy nap nap után megpróbálok embernek megmaradni de reggeli felbuzdulásaim szégyenkezve takaróznak az éjbe kétezer éve már hogy újuló reménnyel várom a hajnalokat ám éjszakánként ha ritkán elszunnyadok álmaim hazudós államférfiak bőbeszéddel festik a rózsaszín jövendőt…
Önvizsgálat
kifogytam az érvekből magam ellen kerestem kutattam de nem leltem a bajt hibám csak annyi hogy vagyok ki vagyok emberként létezem s ez sokaknak fáj lehetnék senki gyengékre vígan taposó csibész de mit mondanék akkor a halaknak a tóban…
Szeder
Egy fekete szederbe põtyõgõm soraim S valahol egy kanadai szerveren Elmentik mikor kit mit szerettem Miért sírtam mi volt jó nekem S a CIA is elolvashatja Hogy a háborút nem kedvelem Nyílt titok vagyok Ismerős ismeretlen Ember ki csak jól…
Hazafelé
Szárszóról hazafelé gurulva a szikrázó fényben azon révedek kell-e lehet-e írni még ebben a korban hites éneket mert véglegesen tűnni látszik a volt s a van s lesz még nincs jelen a tündöklő tavaszi fényből hiányzik a lírai érzelem csak…