Kategória: Próza

Áthullva a rácsokon

  Ma reggel olyan történt velem, ami alapvetően megmagyarázhatja a most következőket. Reggel, miként minden vasárnap, elsétáltam a boltba. Az úttesten tükörjég, ahogy az így január végén mifelénk illik. A járdák itt-ott 30 cm hóval borítottak. Az oda út problémamentes…

A Mikulás elvesztése

Így december hatodika körül majdnem minden a Mikulásról szól. A gyerekek, a felnőttek és persze a filozófusok, pszichiáterek, a pedagógiai szakemberek, valamint az önkéntes mindenhez és minden máshoz is értők is foglalkoznak vele.  Magam vezetés közben rádiózva szembesültem a dilemmával,…

A tanítás

A hűség általában, illetve ne legyünk naivak, mondjuk inkább így, időnként, véletlenül elnyeri jutalmát. Most kitartó olvasóim egy ilyen véletlennek lehetnek haszonélvezői. Megkaphatják ugyanis a valódi tanítást, szlengül fogalmazva a tutit, mellyel aztán élhetnek, ha akarnak. Persze nem fognak, de…

Jódozatlan magyar giga só

  A zuhany alatt megkordult a gyomra, eszébe jutott az előző nap. Rózi néni mintha csak tudta volna, hogy mikor szabadul, a lépcsőház fordulójában várta, láthatólag azt is tudta, hogy nem lifttel fog felmenni a másodikra. Bandikám, bevonulása előtt is…

Egy blogíró vasárnapja

  Felébredek, fél hét, talán túl korán van, talán túl későn. Felkelek, megyek egy kört a házban. Kintről szürke derengés, visszafekszek. Próbálok ellazulni, szemhéjam mögött sárga számok sorjáznak a nulláig. Zéró pont, az ember időnként nem érzi a megérkezést, csak…