Éppen 215 napja írtam egy blogot az álmos tavaszról. Jelesül arról, hogy az óraállítás egy órányit elcsal az életünkből, és arról próbáltam elmélkedni, hogy vajon mi végre ez az évenkénti két idő mizéria. Arra jutottam, hogy haszna nem sok,…
Kategória: Próza
A ceruza
Már régóta fontolgatom, hogy visszatérek a ceruzával való íráshoz. Régen nem írtam már hosszabb szöveget ceruzával, talán még a húszas éveimben. Aztán jöttek a különböző golyóstollak, majd a töltőtoll. Egy ideig csak vágott hegyű töltőtollal írtam. Valahogy nagyon jó…
Szerecsenmosdatás
Most végre egy olyan témához nyúlhatok, amely egyáltalán nem áll távol tőlem, mert a mai téma én magam leszek. Én vagyok hát a szerecsen, aki mosdatja önmagát, miközben magára az aktusra, semmi szükség, a szerecsen, minden hibájával és erényével…
Kiűzetés a Colosseumból (Panem et circenses)
Mióta a Colosseum alapfunkcióját tekintve bezárt, örökös dilemma a hatalmon lévőknek, hogy mi az egyszerűbb és költségkímélőbb, fegyverrel fenntartani a rendet, vagy inkább a régi római elvet követve kenyérrel és cirkusszal csillapítani az ezerfejű Caesart, a népet. Mert a nép…
Elvárásaink
Mondhatnánk, a csalódások melegágya az elvárás. Még meg sem születünk, leendő rokonaink, szüleink, nagyszüleink, a későbbi családunk már elvárásokat fogalmaz meg velünk szemben. Van köztük, aki azt szeretné, hogy fiúk legyünk, mások inkább lányként gondolnak ránk. Aztán persze vannak…