Csak az eső

  van akit szomorúvá tesz én szeretem ahogy a felhők hűvös könnyei puhává termékennyé áztatják a földet szeretem ha eső cseppek lágy ujjaival kopogtat a hajnal amikor apát temettük velünk sírt zokogott az ég gyermekkorom poros utcája vad folyó lett…

Szemétdomb szonett

Szemétdomb szonett Ha szobrok árnyékában rátalálsz Fejed el ne fordítsd inkább csodáld És próbáld egy percre megérteni Életed eldobált szépségeit   Nézd a kifosztott kis konzervdoboz Mélyén egy hangya elszántan motoz Arrább egy csikk úgytesz mintha égne Lágy rúzsos csóktól…

A fiú 2. fejezet

Hajnal Az óra könyörtelen prüttyögése vetett véget a nap legszebb óráinak. Hét múlt két perccel. Prebari Viktor utálkozva nyomta meg a civilizáció leggonoszabb vívmányának apró, fényes gombját. A gusztustalan elektronikus nyöszörgés elhallgatott. Prebari újra elolvasta az utolsó néhány sort, aztán…

1. Fejezet

A hegy A hegyek megannyi fehérlő, kéklő titok. Közeliek s mégis félelmetesen távol guggoltak a fennsík peremén. Egy közepes méretű fa tövében fiatal férfi ült összefont lábakkal. Lábfejei ellentétes combjain nyugodtak. Dereka egyenes volt, csigolyái, mint a pénzérmék feküdtek egymás…

Ébredés

Lassan harminc éve már, hogy nem írtam semmit. Oly sokáig álltam a sodrásban, sokszor szemben az árral, hogy elfogytak elkoptak segédeim a szavak s eltűnt az ok is. Csatlós s indok nélkül a tett is tetszhalott. Hallgattam míg Orwell disznai…

A reggel

Kovács már három órája bámult a ködbe. A tó felett lustálkodó pára mintha a tó szőrzete lett volna. Vízi-gyapjú gondolta Kovács, s tekintete a kapásjelzőre tévedt. A fluoreszkáló karika mozdulatlanul pihent a zsinóron. A másik bot úszója úgy állt, mintha…